Szavazás (döntéshozatal)
Szavazás — a kollektív döntéshozatal egyik alapvető mechanizmusa, amelynek segítségével a résztvevők (döntéshozók) kifejezik egyéni preferenciáikat az alternatívák egy halmazával kapcsolatban. Az egyéni preferenciák aggregálása alapján alakul ki a közös, kollektív döntés.
A szavazást olyan körülmények között alkalmazzák, amikor:
- egy adott halmazból egy vagy több alternatívát kell kiválasztani;
- a döntéshozatalban több személy vesz részt (csoport, kollektíva, szervezet);
- szükség van olyan eljárás betartására, amely biztosítja a választás méltányosságát, átláthatóságát és megalapozottságát.
A szavazás lényege
A szavazás a választási lehetőségekhez való egyéni viszonyulás formalizált kifejezésének folyamata. A szavazás résztvevői (választók, szakértők, csoporttagok) meghatározott formában nyilvánítják ki véleményüket: egy vagy több lehetőség kiválasztásával, rangsorolásával vagy értékelésével.
A szavazás eredményét az egyéni szavazatok kollektív döntéssé való aggregálásának meghatározott eljárásával határozzák meg. A konkrét eljárás az alkalmazott szavazási szabálytól függ.
A szavazás formái
A szavazás megszervezésének számos módja létezik, amelyek a preferenciák kifejezésének formájában különböznek egymástól:
- Egyszerű (majoritárius) szavazás — minden résztvevő egy alternatívát választ; az nyer, amelyik a legtöbb szavazatot kapta.
- Kumulatív szavazás — a résztvevő több szavazatát eloszthatja a különböző lehetőségek között.
- Rangsoroló szavazás — a résztvevők preferencia szerint rendezik sorba a lehetőségeket.
- Jóváhagyásos szavazás (approval voting) — a résztvevők tetszőleges számú lehetőséget jóváhagyhatnak; a legtöbb jóváhagyást kapott nyer.
- Elutasításos szavazás (disapproval voting) — rögzítik azokat az alternatívákat, amelyeket a többség elutasított.
A preferenciák aggregálása
Az egyéni preferenciák csoportos döntéssé való aggregálása különböző szavazási szabályok alkalmazásával valósítható meg, amelyek mindegyike saját tulajdonságokkal, előnyökkel és korlátokkal rendelkezik. Ilyen szabályok például:
- az egyszerű többség szabálya;
- a relatív többség szabálya;
- a Borda-szabály (rangsorok alapján);
- a Condorcet-szabály (a páros összehasonlításokban győztes változat);
- a Copeland-, a Nanson-szabály stb.
A szavazási szabály megválasztása döntő jelentőségű az eredmény szempontjából, és azonos egyéni preferenciák esetén is különböző kimenetelhez vezethet.
A szavazás problémái
- A szavazási eljárások számos ismert paradoxonnak és ellentmondásnak vannak kitéve, amelyek a preferenciák formális aggregálásának korlátait tükrözik:
- Condorcet-paradoxon — olyan helyzet, amelyben a kollektív preferenciák ciklikusnak bizonyulnak (A preferáltabb B-nél, B C-nél, de C preferáltabb A-nál), annak ellenére, hogy az egyéni preferenciák tranzitívak.
- A szavazó diktátor paradoxona — egyes szabályok esetén az egyik résztvevő ténylegesen meghatározhatja az eredményt.
- A méltányos aggregálás lehetetlensége (Arrow-tétel) — lehetetlen olyan univerzális szavazási szabályt alkotni, amely egyidejűleg teljesít számos ésszerű feltételt (tranzitivitás, a független alternatíváktól való függetlenség, a diktatúra kizárása stb.).
A szavazás szerepe a döntéselméletben
A döntéselmélet keretein belül a szavazást a következőképpen értelmezik:
- a kollektív választás eszközeként, amely lehetővé teszi a csoporton belüli egyeztetési folyamat formalizálását;
- a preferenciák aggregálásának eljárásaként, amely tükrözi a kollektív vélemény struktúráját;
- a kompromisszumkeresés mechanizmusaként, különösen versengő érdekek esetén.