Bizonytalanság

Bizonytalanság — olyan állapot jellemzője, amelyben hiányzik a megalapozott döntések meghozatalához vagy a jövőbeli események előrejelzéséhez szükséges teljes, pontos vagy megbízható információ. A rendszerelemzésben és az irányításban a bizonytalanságot objektívan vagy szubjektívan meghatározott tudáskorlátozásként értelmezik, amely a rendszer jelenlegi vagy jövőbeli állapotára, a külső környezetre vagy az érintett szereplők cselekedeteire vonatkozik.

A bizonytalanság a következő formákban nyilvánulhat meg:

• a külső környezetre vonatkozó információ hiánya;
• az alternatív döntések következményeinek pontos értékelésének lehetetlensége;
• a rendelkezésre álló adatok értelmezésének többértelműsége.

A bizonytalanság kulcsfogalom az olyan tudományterületeken, mint a rendszerelemzés, a döntéselmélet, a kockázatkezelés, a közgazdaságtan és a mérnöki tudományok.

Általános jellemzés

A bizonytalanság számos helyzetben felléphet, és számos véletlenszerű vagy ismeretlen tényező jellemzi. E tényezők eloszlása:

• egyes esetekben előre ismert,
• más esetekben — ismeretlen vagy csak részben ismert.

Emellett a bizonytalanság gyakran külső cselekvésekhez kapcsolódik:

• az ellenfél részéről (katonai tervezésben),
• a versenytárs részéről (üzleti területen).

A bizonytalansági tényezők osztályozása

Példaként bemutatjuk a bizonytalanság mértékét befolyásoló tényezők osztályozását a katonai tervezés kérdéseivel foglalkozó, rendszerelemzésnek szentelt első műből (lásd az ábrát).

Bizonytalanság a szervezeti-gazdasági rendszerekben

A bizonytalanság problémáját szemléletesen tárgyalja Kuzmin E. A. „Bizonytalanság a gazdaságban: fogalmak és tételek" című munkájában. A szerző hét kulcstételt különböztet meg:

1. Az információ meglétének mértéke. A bizonytalanságot a rendelkezésre álló információ mennyiségének és minőségének mutatójaként értelmezi.
2. A választás variativitása. Az alternatív választás lehetősége, az eseményfejlődés változatainak sokfélesége.
3. Az információ minősége. A bizonytalanság meghatározza az információ megbízhatóságát, teljességét, értékét, aktualitását és egyértelműségét.
4. A kockázat forrása. A bizonytalanság a vezetési és gazdasági kockázat attributív (velejáró) forrásaként jelenik meg.
5. A megvalósítás többértelműsége. Az ismeretlen természetű tényezők többértelműséget szülnek az események megvalósulásában.
6. Az irányíthatóság korlátja. A bizonytalanság természetes módon korlátozza a szervezeti-gazdasági rendszer irányíthatóságát és stabilitását.
7. Az „ideális feltételekhez" viszonyított állapot. Azt tükrözi, hogy a valós rendszer mennyire tér el a feltételezett „ideális\" működéstől.

Lásd még

• Rendszerelemzés
• Kockázatkezelés
• Döntéselmélet